Közérdekből nyilvános adatok közzétételének és a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló szabályzata

1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház (a továbbiakban: Kórház), valamint a Kórház irányítása alá tartozó Pápai Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő, Ajkai Magyar Imre Kórház, Zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézet és Tapolcai Deák Jenő Kórház (a továbbiakban együttesen: Társkórházak) mint közfeladatot ellátó költségvetési szerv az általa kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülése és az információszabadság biztosítása érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 30. § (6) bekezdésében, illetve a 35. § (3) bekezdésében valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés h) pontjában meghatározott jogszabályi kötelezettségének eleget téve az alábbiak szerint állapítja meg a közérdekből nyilvános adatok közzétételének és a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló szabályzatot.

1.1 A szabályzat célja

A szabályzat célja, hogy meghatározza a Kórház, illetve a Társkórházak tekintetében a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, és a közérdekből nyilvános adatok közzétételének szabályait, a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások figyelembevételével, és elősegítse a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való Alaptörvényben rögzített jog érvényesülését.

Tekintettel arra, hogy a Társkórházak gazdálkodási feladatait irányító vármegyei intézményként a Kórház látja el, a Kórház és a Társkórházak szándéka a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének és a közérdekből nyilvános adatok közzétételének egységes elvek mentén való szabályozása, azzal, hogy a Kórház és a Társkórházak a saját működésükkel összefüggő feladatok ellátását egymástól függetlenül, önállóan, azonban a jelen szabályzat szerinti azonos eljárásrendben végzik.

A közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a nem saját honlapon közzétevő adatfelelős a közreműködő adatközlővel együtt közös közzétételi szabályzatot is létrehozhat.

1.1 Vonatkozó jogszabályok

· az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.)

· az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) és a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.),

· a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.),

· a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.),

· a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet,

· a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet,

· a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet (a továbbiakban: IHM r.),

· a várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályairól szóló 46/2006. (XII. 27.) EüM rendelet,

· a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet.

1.2 A szabályzat hatálya

A szabályban tárgyi hatálya kiterjed a Kórház és a Társkórházak által kezelt valamennyi közérdekű és közérdekből nyilvános adatra.

A szabályzat személyi hatálya kiterjed

· arra, aki munkaköre, feladatköre, utasítás alapján vagy ténylegesen a Kórház, illetve a Társkórházak számára közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatot kezel,

· arra, aki a Kórházzal vagy a Társkórházak bármelyikével egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

· arra, aki a Kórházhoz, illetve a Társkórházak bármelyikéhez, mint adatkezelőhöz tartozó adatközlőre, valamint

· az adatigénylőre.

1.3 Fogalom meghatározások:

Adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek működése során az adat keletkezett.

Adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatot honlapon közzéteszi.

Általános közzétételi lista: a közfeladatot ellátó szervek által kötelezően közzéteendő közérdekű adatok köre.

Egyedi közzétételi lista: a közzétételre köteles szervezet főigazgatója által a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményének kikérésével, valamint jogszabály által a közfeladatot ellátó szervre, azok irányítása, felügyelete alá tartozó szervekre vagy azok egy részére kiterjedő hatállyal meghatározott, az általános és különös közzétételi listán túl meghatározott, további kötelezően közzéteendő adatkör.

Helyesbítés: a pontatlan vagy téves közérdekű és közérdekből nyilvános adatok javítása.

Időszerűtlenné vált adat: az a közzétett adat, amely a közzététel idejében pontos és megbízható információkat tartalmazott, azonban egy időközben bekövetkezett esemény miatt a jelenre nézve már nem bír releváns - változó adat esetén az aktuális időállapot szerinti megismeréséhez szükséges - információtartalommal.

Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

Közérdekből nyilvános személyes adat: a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. ezen közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek és a jogszabályi előírások keretei között a honlapon közzéteendőek.

Közzététel: a törvényben meghatározott adatok internetes honlapon,, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele.

Közzétételi egység: a közzétett adatokat összefoglaló megjelenítési egység, dokumentum, amely lehet HTML, szöveges képfájl (pl. pdf) vagy szövegfájl (pl. doc) formátumú. A közzétételi egységet és annak tartalmát egyértelműen meghatározza az URL címe.

Különös közzétételi lista: a Kórházra, illetve a Társkórházakra vonatkozóan jogszabály által meghatározott lista, amely az általános közzétételi listán túl további közzéteendő közérdekű adatokat tartalmaz.

Leíró adat: a közzétett adatokat összefoglaló, a közzétételi egységet leíró – a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló 305/2005. (XII.25.) Korm. rendelet melléklete IV. pontja szerinti – XML állomány, amely az egységes közadatkereső rendszer működéséhez szükséges.

Szervezeti honlap: a szervezetre, dolgozókra, tevékenységre, működésre, valamint gazdálkodására vonatkozó közérdekű, közérdekből nyilvános, kötelezően közzéteendő adatokat tartalmazó honlap.

2 A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE

2.1 A közérdekű adat megismerésének általános szabályai

Az Adatfelelősnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatot – az Infotv.-ben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.

A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat.

A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény

a) honvédelmi érdekből;

b) nemzetbiztonsági érdekből;

c) bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében;

d) környezet- vagy természetvédelmi érdekből;

e) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből;

f) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel;

g) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel;

h) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel

korlátozhatja.

Közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

Az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő és a fentiek szerint közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan - erre irányuló igény esetén - bárki számára tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságra hozatalával vagy a korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozott adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is teljesíthető.

Ha a tájékoztatásra kötelezett a tájékoztatást megtagadja, a tájékoztatást igénylő a tájékoztatásra kötelezett felett törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárását kezdeményezheti.

A közérdekű adatok megismerése korlátozható uniós jogi aktus alapján az Európai Unió jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adópolitikai érdeket is.

Az Adatfelelős feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – a főigazgató engedélyezheti.

A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – a fenti időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése az Adatfelelős törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.

Jogszabály a döntés megalapozását szolgáló egyes adatok megismerhetőségének korlátozására rövidebb időtartamot is megállapíthat.

2.2 A közérdekű adatigénylések teljesítésének eljárásrendje

2.2.1 A közérdekű adat megismerése iránti igény benyújtása, kapcsolattartás

Az Infotv. 26. § (1) bekezdése értelmében az Adatfelelősnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot – az Infotv.-ben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. 

A közérdekű adat megismerése iránt bárki igényt nyújthat be:

a) elektronikusan, a Kórház, illetve a Társkórházak által a Közzétételi Listában ezen célra megadott elérhetőségen.

b) írásban az Adatfelelős székhelyére, levelezési címére küldött postai küldemény útján, amelyet az Iratkezelési Szabályzat előírásainak megfelelően iktatni, majd a főigazgatói titkárság felé továbbítani kell. 

c) személyesen, szóban az Adatfelelős székhelyén, azzal, hogy az adatigénylőt lehetőség szerint a Főigazgatói Titkársághoz kell irányítani, amennyiben ez nem lehetséges, a jegyzőkönyv felvételéről az adatigénylésről tudomást szerző dolgozó köteles gondoskodni. 

A szóban érkező igény beérkezésekor az illetékes ügyintéző jegyzőkönyvet köteles felvenni a szabályzat 1. melléklete szerinti formában, amelyben rögzíteni kell:

a) az adatigénylő azonosításához és a vele való kapcsolattartáshoz minimálisan szükséges adatokat,

b) az igény beérkezésének, a jegyzőkönyv elkészítésének idejét,

c) az igényelt adatok körét,

d) az igénylő nyilatkozatát arról, hogy az adatokról papír alapú vagy elektronikus másolat kiadását igényli-e, illetve azt milyen módon kívánja átvenni, valamint

e) az Adatfelelős ügyintézőjének nevét, beosztását és aláírását.

Az elkészült jegyzőkönyvet iktatni kell és az adatigénylő számára át kell adni egy példányt.

A közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos ügyek nyilvántartását, koordinálását és az adatigénylővel való kapcsolattartást a Kórház és a Társkórházak esetében is a Főigazgatói Titkárságok végzik. 

Az adatigénylővel való kapcsolattartás az adatigénylő által erre a célra megadott, vagy ennek hiányában az írásbeli megkereséskor használt postai címen, illetve elektronikus megkereséskor használt e-mail címen történik. Az adatigénylő a kapcsolattartás módjának megváltoztatását – megfelelő új elérhetősége egyidejű megadása mellett – bármikor kezdeményezheti. 

Ha törvény másként nem rendelkezik, az adatigénylő személyes adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhez, illetve az igény teljesítéséért megállapított költségtérítés megfizetéséhez szükséges.

Az adatigénylő személyes adatai továbbá azon körülmény megállapításához szükséges körben is kezelhetőek, hogy az adatigénylésének adatköre egyezik-e az általa egy éven belül benyújtott korábbi adatigénylésével.

Az adatigénylő személyes adatai legkésőbb az adatigénylés benyújtásától számított egy évig, vagy – ha ez későbbi időpont – az adatigényléssel felmerülő költségek megfizetéséig kezelhetőek, ezt követően az igénylő személyes adatait haladéktalanul törölni kell.

2.2.2 Az adatigénylés vizsgálata

A szóban érkező közérdekű adatigénylés esetén az adatigénylést rögzítő személynek a jegyzőkönyvet haladéktalanul továbbítania kell a Főigazgatói Titkárság részére.

A bármely módon érkezett adatigénylést a Főigazgatói Titkárság haladéktalanul továbbítani köteles az adatigénylés tárgya szerint illetékes ágazati igazgató részére. 

A Főigazgatói Titkárságnak a Kórházhoz, illetve a Társkórházakhoz beérkező valamennyi közérdekű adatigénylésről tájékoztatni kell a fenntartót, az Országos Kórházi Főigazgatóságot, ennek érdekében a Főigazgatói Titkárság összeállítja a fenntartó részére küldendő kísérőlevelet az alábbi tartalommal: 

1. adatigénylő neve

2. az adatigényléssel érintett intézmény pontos megnevezése,

3. az adatigény tárgyának rövid leírása, megjelölése,

4. az adatigény beérkezésének pontos dátuma,

5. opcionálisan – amennyiben azonos vagy hasonló tárgyban volt már korábban adatigénylés, az erre vonatozó alapvető információk.

A Főigazgatói Titkárság az adatigénylést és a kísérőlevelet az adatigénylés beérkezésétől számított 3 napon belül megküldi az intezmenyi.kozadat@okfo.gov.hu e-mail címre.

Ha a megkeresés a Társkórházak gazdálkodásával összefüggő kérdésre irányul, a válaszadás a Kórház gazdasági igazgatójának hatáskörébe tartozik. Amennyiben az adatigénylés az Adatfelelős gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre irányul, az adatigénylés az igénylés tárgyát képező irat másolatának megküldése helyett a jogviszony alanyainak, a jogviszony típusának, a jogviszony tárgyának, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének és teljesítése időpontjának megjelölésével is teljesíthető.

A médiaszolgáltatótól vagy valamely sajtótermék képviselőjétől vagy azok felhatalmazása alapján eljáró személytől vagy szervezettől érkező igényt és az arra előkészített választ jóváhagyás céljából minden esetben 5 munkanapon belül meg kell küldeni a Kórház PR és Kommunikációjáért felelős személy részére is. (kommunikacio@vmkorhaz.hu) 

Az az adatigénylés tárgya szerint illetékes igazgató haladéktalanul továbbítja az adatigénylést az adatigénylés teljesítéséhez szükséges adatokkal rendelkező adatgazda vagy adatgazdák részére. Az adatgazda az adatigénylést – szükség esetén a jogi képviselő, illetve az adatvédelmi tisztviselő álláspontjának kikérését követően az alábbi szempontok szerint köteles megvizsgálni, hogy a rendelkezésre álló információk alapján az adatigénylés teljesítésének van-e adatvédelmi vagy jogi akadálya: 

a) az adatigénylő személye az igénylés teljesítéséhez szükséges mértékben azonosítható-e,

b) az adatigénylés egyértelmű-e,

c) az igényelt adatok pontosan beazonosíthatók-e,

d) ugyanazon igénylő egy éven belül, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel élt-e korábban, ha igen, az adatkörben történt-e a korábbi adatigénylést követően változás,

e) az igényelt adatok az Adatfelelős kezelésében állnak-e,

f) az igényelt adatok közérdekű adatnak minősülnek-e,

g) az igényelt adatok közérdekből nyilvános adatként az Adatfelelős vagy az Adatközlő honlapján közzétételre kerültek-e,

h) az igényelt adatok az Adatfelelősnél rendelkezésre állnak-e, illetve azok a kért formában előállíthatóak-e,

i) az igénylő által kért formában az adatközlés teljesíthető-e.

Amennyiben az adatigénylés teljesítésének nincs akadálya, úgy az adatgazda előkészíti az adatigénylésre adandó válasz tervezetet a fenti szempontok figyelembe vételével és az adatigénylés beérkezésétől számított legfeljebb 8 napon belül megküldi azt az adatigénylés tárgya szerint illetékes igazgató részére. Az adatigénylés tárgya szerint illetékes igazgató a választervezetet haladéktalanul megvizsgálja és jóváhagyását követően, egy munkanapon belül továbbítja azt a Főigazgató Titkárság részére. 

A Főigazgatói Titkárság a választervezetet a főigazgató jóváhagyása után iktatja és az adatigénylés beérkezésétől számított 10 napon belül továbbítja a fenntartó részére a fenti e-mail címre. A fenntartó esetleges észrevételeit a válaszlevél véglegesítése és az igénylő részére történő megküldése előtt megfelelően figyelembe kell venni.

Amennyiben az adatigénylés teljesíthetőségével kapcsolatosan aggály merül fel, az igény teljesíthetőségéről az adatvédelmi tisztviselő írásbeli véleményének kikérését követően – lehetőség szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság szakmai álláspontjának megismerését követően – az Adatfelelős főigazgatója dönt.

A közérdekből nyilvános személyes adatok kizárólag a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetők elő, így ilyen adatok igénylése esetén azok az adatigénylő részére csak abban az esetben adhatók ki, amennyiben az Adatfelelős meggyőződött arról, hogy az adatigénylő jogszerű adatkezelési céllal rendelkezik.

Ha az igény előterjesztésekor, vagy az eljárás bármely későbbi szakaszában az állapítható meg, hogy az igény tárgyát képező adatok – vagy azoknak egy része – tekintetében nem az Adatfelelős az adatkezelő, úgy ennek tényéről, mint az adatkiadás akadályáról az adatigénylőt tájékoztatja. Az adatigénylőt a jogorvoslati lehetőségekről abban az esetben is tájékoztatni kell, ha az adatigénylés az Adatfelelős adatkezelői minőségének hiánya miatt nem teljesíthető.

2.2.3 Hiánypótlásra felhívás

Ha az adatigénylés az adatigénylés tárgya szerint illetékes igazgató szerint nem egyértelmű, akkor az Adatfelelős Főigazgatói Titkársága az igénylőt haladéktalanul, de legfeljebb az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőn belül írásban felszólítja az igény pontosítására.

Ha az adatigénylő az igény pontosítására irányuló felhívásnak a felhívásban foglalt határidőn belül nem tesz eleget, az igényt – e körben – visszavontnak kell tekinteni. Erre a körülményre az adatigénylőt a felhívásban figyelmeztetni kell. A pontosítás beérkezéséig az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidők nyugszanak.

2.2.4 Az adatigénylés teljesítése

Az Adatfelelős az adatigénylésnek a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezéstől számított 15 napon belül tesz eleget.

A határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható, feltéve, hogy

a) az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy

b) az adatigénylés teljesítése az Adatfelelős alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.

Az adatigénylőt a határidő meghosszabbításáról az igény beérkezésétől számított 15 napon belül tájékoztatni kell.

Amennyiben a jogszabályok ennél hosszabb válaszadási lehetőséget biztosítanak, az Adatfelelős köteles az erre vonatkozó jogszabályi feltételeket maradéktalanul betartva a lehető legkorábbi időpontban megválaszolni az adatigénylést.

Az adatigénylés megválaszolása során az Adatfelelős köteles figyelemmel lenni az esetlegesen irányadó, mindenkor hatályos fenntartói utasítások tartalmára, a jelen szabályzat 2.2.8. pontja szerint. 

Az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ez az Adatfelelős részéről aránytalan nehézség nélkül teljesíthető – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni.

Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is.

Az igényelt adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot az Adatfelelős felismerhetetlenné teszi.

Ha az igényelt adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot – így különösen személyes vagy titoktartási kötelezettség alá tartozó adatot – tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni. Az ilyen, meg nem ismerhető adatot tartalmazó, eredeti dokumentumokba történő személyes betekintés nem engedélyezhető.

Az adatigénylésre vonatkozó kérelem akkor is teljesítettnek minősül, ha a válasz megjelöli a nyilvánosan elérhető adatforrást (pl. az Adatfelelős vagy az Adatközlő honlapját), feltéve, hogy ilyen esetben az igénylő számára az adatmegismerés többletköltséget vagy nehézséget nem jelent. A honlapon közzétett, bárki számára elérhető adatokra irányuló igény esetében – amennyiben az adategyezőség fennáll - az igénylőt tájékoztatni kell a közzétett adat nyilvános forrásáról és arról, hogy az igényt ezáltal teljesítettnek kell tekinteni.

2.2.5 Adatigénylés teljesítése költségtérítés ellenében

Az Adatfelelős az adatigénylés teljesítéséért – az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően – költségtérítést állapíthat meg akkor, ha a felmerült költség mértéke meghaladja a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendeletben meghatározott, költségtérítésként megállapítható legalacsonyabb összeget, azzal, hogy az így meghatározott költségtérítés összege ekkor sem haladhatja meg a kormányrendeletben meghatározott legmagasabb összeget.

Az Adatfelelős az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítésről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatja. A tájékoztatásnak ki kell terjednie:

a) annak tényéről, ha az adatigénylés teljesítése az Adatfelelős alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár,

b) annak tényéről, ha a másolatként igényelt dokumentum vagy dokumentumrész jelentős terjedelmű,

c) az adatigénylés teljesítésének a másolatkészítést nem igénylő lehetőségeiről,

d) a költségtérítés mértékéről.

A költségtérítés mértékének meghatározása során – a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendeletben részletezetteknek megfelelően – az alábbi költségelemek vehetők figyelembe:

a) papír alapon nyújtott színes másolat esetén az adathordozó közvetlen önköltsége, de legfeljebb

aa) 130 Ft/másolt A/4-es oldal,

ab) 260 Ft/másolt A/3-as oldal,

b) papír alapon nyújtott fekete-fehér másolat esetén az adathordozó közvetlen önköltsége, de legfeljebb

ba) 12 Ft/másolt A/4-es oldal,

bb) 24 Ft/másolt A/3-as oldal,

c) optikai adathordozón nyújtott másolat esetén az adathordozó közvetlen önköltsége, de legfeljebb 580 Ft/adathordozó,

d) elektronikus úton használható egyéb adathordozón nyújtott másolat esetén az adathordozó közvetlen önköltsége.

A másolatkészítéshez szükséges eszközök rendelkezésre állásának átmeneti vagy tartós hiánya esetén – a fent meghatározott mértéktől eltérően - az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó költségeként a közvetlenül a másolatkészítés érdekében felmerült, ahhoz feltétlenül szükséges, bizonylattal igazolt költség vehető figyelembe.

A papír alapon nyújtott másolat költsége csak az adatigénylés teljesítéséhez szükséges másolt oldalak azon része tekintetében vehető figyelembe, amellyel a másolt oldalak száma a tízet meghaladja.

A költségtérítés összegét az Intézménynek minden esetben akként kell megállapítania, hogy annak megalapozottsága bizonyítható legyen.

Az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó kézbesítési költségeként legfeljebb az alábbi mértékek vehetők figyelembe:

a) az adatigénylő részére postai úton, Magyarország területén belül való kézbesítés esetén a hivatalos iratokra vonatkozó belföldi postai szolgáltatás díja,

b) az adatigénylő részére postai úton, külföldre történő kézbesítés esetén az egyetemes postai szolgáltatás keretében tértivevény többletszolgáltatással feladott, könyvelt küldeményre vonatkozó postai szolgáltatás díja.

A költségtérítésnek a fent meghatározott mértéke tekintetében költségtérítésként megállapítható

a) legalacsonyabb összeg mértéke 10.000,- Ft,

b) legmagasabb összeg mértéke 190.000,- Ft.

Az igénylőnek a tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül kell nyilatkoznia arról, hogy az igényét a költségtérítés megfizetésének szükségessége mellett is fenntartja-e. A tájékoztatás megtételétől az igénylő nyilatkozatának az Adatfelelős részére történő beérkezéséig terjedő időtartam az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.

Ha az igénylő az igényét a költségtérítés megfizetésének szükségessége mellett is fenntartja, úgy részére az Adatfelelős haladéktalanul tájékoztatást küld a fizetés teljesítéséhez szükséges adatokról és az általa megállapított fizetési határidőről. A fizetési határidő 15 napnál rövidebb nem lehet.

Az adatigénylést az Adatfelelős a költségtérítésnek az igénylő általi megfizetését követő 15 napon belül teljesíti, amennyiben

a) az adatigénylés teljesítése az Adatfelelős alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, vagy

b) az a dokumentum vagy dokumentumrész, amelyről az igénylő másolatot igényelt, jelentős terjedelmű.

2.2.6 Az adatigénylés megtagadásának módja és esetei

Az Adatfelelős az adatigénylésnek nem köteles eleget tenni

a) abban a részben, amelyben az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel megegyezik, feltéve, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatokban változás nem állt be, vagy

b) ha az igényelt adat a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat, vagy

c) ha az igényelt adatnak, mint adatfajtának a megismeréséhez való jogot törvény korlátozza.

Az Adatfelelős feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az Adatfelelős főigazgatója engedélyezheti.

A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – a tíz éves időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése az Adatfelelős működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.

Ha az igény teljesítése – az Adatfelelős kezelésében lévő adatok felhasználásával – csak új adat előállítása útján lehetséges, az adatkezelő megvizsgálja, hogy az adatigénylés teljesíthető-e, tekintettel arra, hogy a közérdekű adatok megismerhetőségét kizárólag a kezelésében lévő adatok tekintetében kell biztosítania. Az Adatfelelős nem köteles az adatigénylés teljesítése érdekében maga előállítani a kért adatokat, ha azok a kért formában és tartalommal nem állnak a rendelkezésére, és annak előállítása kizárólag aránytalan munkateher mellett biztosítható. Nem mentesül az Adatfelelős a kért adatok előállítása és az adatigénylés teljesítésének kötelezettsége alól akkor, ha azokat jogszabály rendelkezése folytán kezelnie kellene.

Ha az adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében törvény az Adatfelelős, mint adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a megismerésre irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú az adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.

Az adatigénylést azonban nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy

a) a nem magyar anyanyelvű igénylő az igényét anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven fogalmazza meg, vagy

b) annak közérthető formában nem lehet eleget tenni.

Az Adatfelelős az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival és a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt, az igény beérkezését követő 15 napon belül írásban vagy - ha az igényben elektronikus levelezési címét közölte - elektronikus levélben értesíti az igénylőt.

Ha az adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében törvény az Adatfelelős mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.

A teljesített és elutasított kérelmekről, valamint az elutasítások indokairól a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közleményében meghatározott módon az Adatkezelő Főigazgatói Titkársága nyilvántartást vezet, és az abban foglaltakról – a főigazgató által kijelölt személy által előkészített és a főigazgató által elfogadott tájékoztató útján – minden év január 31. napjáig tájékoztatja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. 

2.2.7 Jogorvoslat

Az igénylő az adat megismerésére vonatkozó igény

a) elutasítása esetén, vagy

b) a teljesítésére nyitva álló vagy a meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint

c) teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében

bírósághoz fordulhat. A perre a Veszprémi Járásbíróság illetékes, a bíróság soron kívül jár el.

A pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül indíthatja meg az Adatfelelős ellen.

Ha az igény elutasítása, nem teljesítése vagy az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összege miatt az igénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatának kezdeményezése érdekében a hatóságnál bejelentést tesz, a pert a bejelentés érdemi vizsgálatának elutasításáról, a vizsgálat megszüntetéséről, a vizsgálat lezárásáról szóló vagy hatósági intézkedések megtételéről szóló értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül lehet megindítani. A perindításra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

Az adatigénylő a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsértés esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11., postacím: 1363 Budapest, Pf.: 9.; e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu, honlap: www.naih.hu) is fordulhat.

3 A KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJE

3.1 A közérdekből nyilvános adatok közzétételének általános szabályai

Az Adatfelelős, illetve az Adatközlő gondoskodik arról, hogy a közérdekből nyilvános adatokat honlapján publikálja, garantálja a honlap folyamatos üzemeltetését, az esetleges üzemzavar haladéktalan elhárítását. 

Az Adatfelelős, illetve az Adatközlő a kötelezően közzéteendő adatokat digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen módon elérhetően, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen teszi közzé.

Az Adatfelelős, illetve az Adatközlő a honlapot úgy alakítja ki, hogy az a széles körben elterjedt, valamint a vakok és gyengénlátók által széles körben használt eszközökkel is olvasható legyen. 

Az Adatfelelős, illetve az Adatközlő a honlapján az egységes közadatkereső rendszerre mutató hivatkozást helyez el.

A közzétett adatok megismerése személyes adatok közléséhez nem köthető.

Az Adatfelelős a jogszabály alapján kötelezően közzéteendő adatok közzétételére irányuló kötelezettségét az Adatfelelős vagy az Adatközlő internetes honlapjának nyitólapjáról közvetlenül elérhető „közérdekű adatok” hivatkozás alatt teljesíti. 

A táblázatos formátumba rendezett adatok körét a szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza, attól eltérni nem lehet. 

A táblázat pontosan meghatározza a jogszabályok szerint publikálandó közzétételi egységek körét, az adatgazdák személyét és az adatok frissítésének gyakoriságát. A közzéteendő adatok körének frissítése az adatgazdák feladata. A közzétételi kötelezettség végrehajtásával összefüggő kötelezettségek teljesítését az alábbi módon kell végrehajtaniuk: 

– amennyiben a kórházak gazdálkodásával összefüggő adatok helyesbítése, frissítése vagy törlése vagy új adatok közzététele válik szükségessé akkor az adatgazda ennek tényéről, okairól, törlés esetén annak jogalapjáról tájékoztatja a Kórház gazdasági igazgatóját. (gazdig@vmkorhaz.hu), illetve a Kórház kommunikációjáért felelős személyt (kommunikacio@vmkorhaz.hu). A publikálandó adatok szakmai ellenőrzését a Gazdasági Igazgató vagy az általa kijelölt személy jóváhagyása után adatokat – a fájlnévben feltüntetve az adat pontos tartalmát tükröző tárgyat és az adat keletkezésének időpontját – a Kórház kommunikációjáért felelős személy megküldi az Informatikáért felelős gazdasági igazgató-helyettesnek (informatika@vmkorhaz.hu), aki gondoskodik a Kórház és a Társkórházak honlapján a közzétételi listát érintő módosításról, illetve egységes közadatkereső rendszerben történő közzétételéről.

– amennyiben nem a kórházak gazdálkodásával összefüggő adatok helyesbítése, frissítése vagy törlése vagy új adatok közzététele válik szükségessé akkor az adatgazda ennek tényéről, okairól, törlés esetén annak jogalapjáról tájékoztatja az érintett Kórház vagy Társkórház főigazgatóját. A Főigazgatói Titkárság a publikálandó adatok szakmai ellenőrzését követően a jóváhagyott adatokat – a fájlnévben feltüntetve az adat pontos tartalmát tükröző tárgyat és az adat keletkezésének időpontját – megküldi az Informatikáért felelős gazdasági igazgató-helyettesnek (informatika@vmkorhaz.hu), aki gondoskodik a honlapon a közzétételi listát érintő módosításról, illetve egységes közadatkereső rendszerben történő közzétételről. 

Amennyiben a közzétételi lista az adat előző állapotának archívumban tartását írja elő, az adat frissítése esetén annak elérhetővé tétele az archiválási idő elteltéig nem szüntethető meg, és az adat mellett fel kell tüntetni az adatváltozás (frissítés) tényét és idejét, az új állapot fellelhetőségét, valamint egyértelmű módon jelölni szükséges annak tényét, hogy az archívumban elérhető adat nem időszerű.

Téves vagy pontatlan adatok helyesbítése esetén a téves vagy pontatlan adat nem tehető elérhetővé sem a honlapon, sem az egységes közadatkereső rendszer számára, azt a honlapról haladéktalanul el kell távolítani.

A frissített adat új állapota mellett fel kell tüntetni a frissítés tényét és idejét, illetve az adat előző állapotának archív állományban való elérhetőségét.

A közzétett adatokat védeni kell a jogosulatlan megváltoztatás, törlés, megsemmisülés és sérülés ellen. Amennyiben az adatok ismételt előállítása és közzététele más módon nem, vagy csak aránytalan költségekkel lenne biztosítható, a jogosulatlan megváltoztatás, törlés, megsemmisülés vagy sérülés esetére a közzétett adatokról biztonsági másolatot kell készíteni. Megsemmisülés, sérülés vagy jogosulatlan megváltoztatás, törlés esetén az adatgazda köteles együttműködni a közzétételi lista helyreállításában és az adatokat ismételten átadni a kommunikációs vezető részére.

Az adat közzétételekor, helyesbítésekor, frissítésekor vagy eltávolításakor az esemény bekövetkeztének dátumát és időpontját, valamint az esemény kiváltásában közreműködő felhasználó nevét naplózni kell. A naplózott adatállományt védeni kell a megsemmisítéstől, az illetéktelen személy általi módosítástól, az egyes bejegyzések törlésétől vagy a bejegyzések sorrendjének megváltoztatásától, illetve biztosítani kell, hogy a napló tartalmához csak arra feljogosított személyek férhessenek hozzá. A naplóról rendszeresen biztonsági másolatot kell készíteni.

Az elektronikusan közzétett adatok – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a honlapról nem távolíthatók el.

A közzétételi lista által előírt megőrzési kötelezettség lejártakor az Adatfelelős, illetve az Adatközlő a közzétett, külön jogszabályban meghatározott közzétételi egységeket átadja a központi elektronikus jegyzék működtetője részére.

3.2 Adatközlő általi közzététel

A Kórház és a Társkórházak az Infotv. 33. § (2) bekezdésében nem szereplő közfeladatot ellátó szervekként a 37. § szerinti elektronikus közzétételi kötelezettségüknek választásuk szerint saját vagy társulásaik által közösen működtetett, illetve a felügyeletüket, szakmai irányításukat vagy működésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó szervek által fenntartott, valamint az erre a célra létrehozott központi honlapon való közzététellel is eleget tehetnek.

3.3 Általános, különös és egyedi közzétételi lista

Az Adatfelelős általános közzétételi listáján az IHM rendelet 1. mellékletében meghatározott adatcsoportok kerülnek feltüntetésre az 1. melléklet szerinti közzétételi egységekben azzal, hogy az Adatfelelős vonatkozásában értelmezhetetlen közzétételi egységeket is fel kell tüntetni, de a pontos tájékoztatás érdekében jelezni kell, hogy az adott közérdekű adat a szervnél nem áll rendelkezésre.

Az Adatfelelős köteles továbbá közzétenni a különös közzétételi kötelezettséget keletkeztető jogszabályokban meghatározott közérdekből nyilvános adatokat (különös közzétételi lista). A Kórház és a Társkórházak tekintetében alkalmazandó különös közzétételi kötelezettséget a 2. melléklet tartalmazza. Az adatszolgáltatás eljárásrendje megegyezik „a közérdekből nyilvános adatok közzétételének általános szabályaival”. (3.1)

Az Adatfelelős főigazgatója meghatározhat további kötelezően közzéteendő adatköröket, amelyek az Adatfelelős átláthatóságát szélesítik. Ennek megfelelően egyedi közzététel keretében bármely közérdekű és közérdekből nyilvános adatot nyilvánosságra lehet hozni. Az Adatfelelős az egyedi közzététel előtt köteles kikérni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményét.

Amennyiben a közzétételi listában nem szereplő közérdekű adatok vonatkozásában az adott évben jelentős arányban vagy mennyiségben nyújtanak be adatigénylést, az Adatfelelős főigazgatója köteles felülvizsgálni az egyedi közzétételi lista szükségességét, emellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is javaslatot tehet egyedi közzétételi listák elkészítésére, illetve kiegészítésére.

A Kórház és a Társkórházak az Infotv. 37.§ (3) bekezdés szerinti egyedi közzétételi listával jelenleg nem rendelkezik.

3.4 Egységes Közadatkereső Rendszer és a Központi Elektronikus Jegyzék

A saját honlapon történő közzététel kötelezettsége mellett a közérdekű adatok egységes közadatkereső rendszerben történő közzététele is kötelező, az Infotv. 24/A. fejezetében foglaltak szerint.

Az Adatgazda felel az egységes közadatkereső rendszerbe továbbított közérdekű adatok tartalmáért és a továbbított közérdekű adatok rendszeres frissítéséért; az adatfelelős informatikáért felelős gazdasági igazgató-helyettese gondoskodik a Kórház és a Társkórházak kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó honlapok, adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatainak a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszternek történő továbbításáról és a továbbított közérdekű adatok rendszeres frissítéséről.

Az Adatfelelős főigazgatója az egységes közadatkereső rendszer és a központi elektronikus jegyzék teljes körűségének biztosítása céljából bejelenti a miniszternek:

a) az adatfelelős nevét és székhelyét, az Adatfelelőssel való kapcsolattartás adatait (elérhetőségét);

b) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy egyéb, az Infotv. 33. § (2) bekezdésében nem nevesített közfeladatot ellátó szervnek minősül.

Ha az Adatfelelős közzétételi kötelezettségének Adatközlő útján tesz eleget, köteles továbbá az Adatközlő nevét és székhelyét, valamint kapcsolattartási adatait (elérhetőségét) is bejelenteni a miniszternek nyilvántartásba vétel céljából.

Az adott szakterület feladatkörében keletkezett, közzétételi kötelezettség alá eső adatok összeállításáért, az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásért az adatszolgáltatás tárgya szerint érintett szervezeti egység adatgazdája tartozik felelősséggel. A közzéteendő adatokat a főigazgató hagyja jóvá.

3.5 A Központi Információs Közadat-nyilvántartásba történő adatszolgáltatás rendje

A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési szervek – így a Kórház és az Irányított kórházak - az Infotv. 37/C. § (2) bekezdésben meghatározott adatokat a jogszabályban foglalt követelményeknek megfelelően bárki számára hozzáférhető – a gépi olvashatóságot, a csoportos letöltést, az adatok csoportosítását, kereshetőségét, kivonatolását és összehasonlíthatóságát is lehetővé tevő – Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavi rendszerességgel, a közzétételt követő legalább tíz évig elérhető módon közzéteszik.

A felületen közzé kell tenni az ötmillió forintot meghaladó, hazai vagy európai uniós forrásból megvalósulóan

a) nyújtott, az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatásokat - kivéve, ha a közzététel előtt a költségvetési támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond -,

b) az árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződéseket - kivéve a védelmi és biztonsági célú beszerzések adatai és a minősített adatok, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzéseket és az azok eredményeként kötött szerződéseket -, azzal, hogy a szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani,

c) a nem alapfeladatok ellátására - így különösen egyesület támogatására, foglalkoztatottak szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervei számára, foglalkoztatottak, ellátottak oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységet segítő szervezetek támogatására, alapítványok által ellátott feladatokkal összefüggő kifizetésekre - fordított kifizetések adatait.

Az a) és c) pontja szerinti esetben a közzétételre az alábbi bontásban kerül sor:

a) a szerződés megnevezése (típusa), a kedvezményezett neve - nem természetes személy esetén az e személy megnevezése, székhelye -, adószáma, a támogatás tárgya és a támogatási program megvalósítási helye, kezdő és záró, illetve - amennyiben megtörtént - a kifizetés időpontja, a támogatás összege és pénzneme, valamint

b) az Infotv. 2. mellékletében meghatározott, az Európai Unió kötelező jogi aktusa hatálya alá tartozó állami támogatás esetén - az a) ponton túlmenően - a kedvezményezett besorolása, a támogatás felhasználásával érintett tevékenység szakágazati besorolása (ha nem azonosítható ilyen tevékenység, a kedvezményezett főtevékenységének szakágazati besorolása), a támogatás formájának megjelölése, odaítélésének napja, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló kormányrendelet szerinti támogatási kategória megjelölése, a támogatás európai bizottsági hivatkozási száma,

A b) pont szerinti esetben a közzétételre az alábbi bontásban kerül sor:

a) a szerződés megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő fél vagy felek neve - nem természetes személy esetén az e személy megnevezése, székhelye -, adószáma, a szerződés tárgya és értéke, a szerződés teljesítésének helye, kezdő időpontja, határozott időtartam esetében annak záró időpontja, valamint

b) közbeszerzés vagy beszerzési eljárás esetén – az a) alponton túlmenően - az ajánlattevő (ajánlattevők) neve, a Kbt. szerinti elektronikus közbeszerzési rendszerben rögzített, az eljárás egyedi azonosítója (EKR azonosító) az arra mutató hivatkozással együtt, a nevesített alvállalkozó (alvállalkozók) neve, illetve - amennyiben annak díja meghatározott - annak összege (összegei), valamint annak megjelölése, ha a közbeszerzés vagy beszerzés - beleértve a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt meg nem haladó értékű beszerzéseket is - részben vagy egészben európai uniós forrás felhasználásával valósul meg.

Az adatszolgáltatásra kéthavi rendszerességgel kerül sor a https://kif.gov.hu/ weboldalon közzétett formában és módon. Ha az adatszolgáltatási időszakban nem keletkezett olyan adat, amelyet közzé kellene tenni, nem kell az üres adatlapot benyújtani.

Az adatszolgáltatás határideje a legutolsó adatszolgáltatás napjától számított két naptári hónap, azzal, hogy ha a megelőző adatszolgáltatási határidőben közzéteendő adat nem keletkezett, az adatszolgáltatás határidejét az előző adatszolgáltatási időszak utolsó napjától kell számítani. (Például, ha az első adatszolgáltatás határideje február 28. napja, a második adatszolgáltatási időszakban április 28. napjáig kell adatot szolgáltatni. Ha a második adatszolgáltatási időszakban nincs közzéteendő adat, a harmadik adatszolgáltatási határidő június 28. napja lesz, ha azonban az adatszolgáltatási kötelezettséget június 26. napjáig teljesíti, a következő időszakban augusztus 26. napjáig kell adatot szolgáltatni.)

A megelőző két hónap adataival kitöltött adatszolgáltatást a Pénzügyi és Számviteli Osztály osztályvezetője az adatszolgáltatási határidőt megelőző 3 munkanappal köteles jóváhagyás céljából a Gazdasági Igazgató részére megküldeni. A gazdasági igazgató általi jóváhagyást követően az Informatikáért Felelős Gazdasági Igazgató-Helyettes az adatszolgáltatási határidő utolsó napjáig gondoskodik az adatszolgáltatás beküldéséről.

A következő adatszolgáltatás határidejét a Gazdasági igazgatói titkárság köteles nyilvántartani.

4 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Szabályzat 2023.július hó 01 -jén lép hatályba.

Az 1. számú melléklet a csatolt dokumentumban található.